Tulajdonképpen az alvászavar az egymást szigorú rendben követő alvási fázisok ritmus zavarára vezethető vissza.

Hogyan tudjuk szétverni az alvási szakaszainkat?

A mély alvás 4 szakasza az elalvást követő két órában zajlik le. 15-20 perces alvási szakaszok szigorúan követik egymást, mindig ismétlődnek. Soha nem cserélődnek fel egymással. Viszont mi beleszólhatunk a testünk ritmusába. Szétverhetjük a saját ritmusunkat. Ha például

éjjel 2 után fekszünk le, akkor a dopamin hormon már javában aktivizálódott, s mi nem az első szakasszal kezdjük az alvást, hanem mindjárt a legmélyebb fázisba esünk bele - ennek az lesz a következménye, hogy másnap hulla fáradtan ébredünk, mintha nem aludtunk volna egy mákszemnyit sem. A szerveink minusz két órányit pihentek. Ennyivel kevesebb pihenő időt adtunk a szívünknek, a májunknak, az emésztésünknek...

Mitől függ, hogy mikor álmodunk?

Elvileg este kilenc után a szervezet hőmérséklete fokozatosan csökken. Körülbelül 90 percre van szükség az embernél, hogy 0.8 fokkal csökkenjen a testhőmérséklete. Amikor a testhőmérséklet lecsökken, ekkor, és csakis ekkor tud beindulni a REM (Rapid Eye Movement - gyors szemmozgás), vagyis az álmodás szakasza. Ebben a periódusban az agykéreg úgy működik, mintha ébren funcionálna, ugyanakkor az izmok átmenetileg lebénulnak, ami nagy szerencse, különben nekiállnánk megvalósítani az álmainkat.

Alvási szakaszok:

Az első szakaszban álom és ébrenlét között mozgunk. Ilyenkor az izomtónus csökken, a szívritmus lelassul, a légzésszám is lecsökken. Hétköznapi nyelven ezt hívjuk álmosságnak.

Ezután következik a második periódus, erre az jellemző hogy a szemmozgás abbamarad, az agyhullámok lelassulnak, csökken a testünk hőmérséklete. Ezt nevezzük aluszékonyságnak.

A harmadik szakaszban az elalvásra jellemző, hogy lelassul az agyhullám frekvenciája, a vérnyomás csökken és a légzés lelassul.

A negyedik szakaszt nevezik mély alvásnak. Nincsenek szemmozgások, viszont a végtagok képesek a mozgásra. Ilyenkor mondják azt, hogy ágyút lehet valakinek a füle mellett elsütni, arra sem ébred fel.

Ezután jön az ötödik, vagyis a REM fázis. Ez elalvás után körülbelül másfél-két óra múlva következik be. Nevezik gyors alvásnak is. Ebben a periódusban a legjellemzőbb tünet, a gyors szemmozgás. Az agy ilyenkor használja fel a legtöbb energiát. (Ezt az agy glükóz felhasználásával, vérvétel segítségével lehet kimutatni.) Az összes alvásidő 25%-át töltjük álmodással. Ilyenkor az agy hatalmas mennyiségű energiát elhasznál. Michael Jouvet: Alvás és Álom című könyvében azt állítja, hogy "... az álom se nem alvás, se nem ébrenlét. Vagyis tulajdonképpen az agy harmadik állapotáról van szó, amely éppen annyira különbözik az alvástól, amennyire ez utóbbi eltér az ébrenléttől."

Fázis sorrend:

Egy alvási cikluson belül a fázisok sorrendje szigorúan kötött, és a következőképpen alakul: 1-2-3-4-3-2-1-5, majd kezdődhet a következő ciklus. Az 5., vagyis REM fázisból a legkönnyebb felébredni, ez gyakran meg is történik néhány másodpercre (de erre nem emlékszünk). A sorrend olyannyira kötött, hogy ha például megpróbálunk valakit a 4. fázisban felébreszteni, az, mielőtt tudatára térne, gyorsan végigjárja a 3-2-1-5 fázisokat.

Érdekességként említem meg, hogy a maszájoknál tilos felébreszteni az alvót, mert úgy tartják, hogy akkor nem tud a lelke visszatérni a testébe.

Ha valaki rögtön felébre a REM fázisból, akkor el tudja mondani, mit álmodott. Ha nem ébred fel, törlődik az álom. Bizonyított tehát, hogy mindenki álmodik. Ha emlékszik rá, ha nem. Egyébként az ember leginkább a hajnali álmokra emlékszik a legjobban.

Aludtam 8 órát, mégis kialvatlanul ébredtem

Ez általában akkor fordul elő, ha van egy mély szorongásod. Lehet, hogy napközben nem is érzed, viszont ilyenkor előfordulhat, hogy felriadsz egy szorongásos álomból. Mondjuk üldöznek, vagy hasonló. Ez a "rossz álom" szétverheti a REM fázis utáni -eredetileg kötött- folyamatot. Emiatt érzed másnap reggel fáradtnak magad.

Beszéljük meg az álmainkat!

Addig is jóéjt, szép álmokat!